Címlap

Hogyan tovább offshore cégek? Hozzuk haza

Pokollá vált paradicsom helyett: Otthon, édes otthon – az adózásban. A legújabb, most hatályba lépett adótörvény változások és a várható 2011. évi módosítási szándékok ismeretében kijelenthetjük, hogy egyre kisebb adómegtakarítást lehet elérni a különféle úgynevezett offshore megoldások helyes vagy többnyire helytelen alkalmazása révén. Ráadásul július óta komoly veszély, több mint 40 százaléknyi azonnali adófizetési kötelezettség veszélyezteti az offshore technikákat alkalmazó vagy külföldi tulajdonossal rendelkező hazai cégeket, akik ha nem cselekszenek időben, biztosan pórul járnak. Az írás egy összefoglaló képet kíván nyújtani a leggyakrabban használt adóelkerülési vívmányokról és azok alkonyáról, illetve a helyettük alkalmazható legújabb, és ami fontos: új, legális adótervezési megoldásokról.

Miért lettek oly népszerűek az offshore cégek idehaza? Dr. Szabó Tibor Ügyvéd Úr véleménye szerint az offshore egy tünet, a túladóztatás tünete. Gyakorlatilag a magas adóterhek elől való menekülés kényszerítette ki az emberekből, hogy határon túli ügyletekkel foglalkozzanak. Meg kell jegyeznem, hogy sajnos 2006. január 1. és 2009. december 31. között a képlékeny hazai jogszabályi háttér kitűnő terepet biztosított mindehhez. A külföldi környezet számos esetben „adóalany-barátabb” volt, és ehhez nem is kellett messzire menni, elég csak a környező országok adórendszereire gondolni. A jogalkotó 2009 nyarán felismerte, majd a mostani új kormány megerősítette, hogy az adórendszer átalakítása égető fontosságú, mert a vállalkozások célja a külföldi megoldások bevonásával, az adótervezéssel a saját versenyképességük növelése volt. Állami szintre helyezve: a jó adórendszer az ország és az ott tevékenykedő termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások versenyképességét is képes javítani.
Mi volt általánosságban az offshore megoldások alkalmazása előtti kiinduló állapot? Egy magyar Kft. vagy Rt. magyar magánszemély tulajdonosokkal, jól prosperáló tevékenység, magas árbevétel, átlag feletti haszon és eredmény mellett. A szép képet a magas társasági adó (16-20 százalék) és a magas osztalékadó (25-35 százalék) árnyalta be, továbbá az a bizonyos egészségügyi hozzájárulás, amely 14 százalékra és maximum 450 ezer forintra rúgott évente. Függetlenül attól, hogy mikro-, kis-, közepes vagy nagy multi vállalkozásról beszélünk, érdemes megvizsgálni a következő számokat. Eladtunk egy hozzáadott értéket, GDP növekedést célzó szolgáltatást áfával növelt értéken 100 egységért. Ha teljesültek a fenti kritériumok és alacsony költségszint mellett magas eredmény volt elérhető, akkor a részünkre a vevőnk által átutalt 100 egységből 20 egység általános forgalmi adót, 16 egység társasági és különadót, 2 egység helyi-központi-helyi iparűzési adót kellett azonnal kifizetni, tehát 62 egység adózás utáni eredménynél járunk. Ha magánszemély tulajdonosként hozzá szerettünk volna jutni osztalékhoz, további 16-22 egység osztalékadót és kb. 9 egység eho-t kellett már csupán az állami költségvetés részére átutalni, így maradt 30-40 egységnyi pénzünk. A 100-ból. Ez volt az igazi oka az offshore megoldások elszaporodásának.

Mi volt általánosságban az elérendő cél az offshore adótervezéssel? Az adó mérséklése, az adózási időpont meghatározása, optimalizálása (adóhalasztás), az országok közötti adóelőnyök kihasználása, egyes gazdasági események (beruházás, befektetés, háromszög-ügylet, ingatlaneladás projektcéggel) tervezése és végső soron magasabb nettó jövedelem elérése a magánszemélyeknél. Tehát a cél a szigorú adótörvények elkerülése, megkerülése, továbbá a rugalmasabb, engedékenyebb országok törvényeinek és nem utolsó sorban az információs disszonanciának a kihasználása. Az elmúlt évtizedben az állam is észrevette ezt, de nem tudott hatékonyan fellépni, létrejött egy adótervezési ördögi kör. Ugyanis, amikor kitaláltak egy új adótervezési megoldást a vállalkozások, azt implementálták, majd tömegesen elkezdték alkalmazni, ezt követték az adóhatósági vizsgálatok, tényfeltárások, amelyre támaszkodva a mindenkori kormány adótörvény változtatásokhoz folyamodott a kiskapuk bezárása érdekében. Aztán jött egy új ötlet, egy újabb kiskapu és kezdődött elölről a soha véget nem érő körforgás. A játékszabályok változhatnak, a játék ugyanaz marad. Az eddigi eredmény siralmas.

Az offshore megoldásokkal elérni kívánt jellemzők az adómérséklés, a biztonság, a diszkréció, a bürokrácia mentesség, a rugalmasság, az infrastruktúra, az adózatlan nyereség felhalmozása, eredmény leszívása, transzportálása volt. Erre az offshore a magyar szabályok közepette 2006 és 2009 között képes volt. Megjegyezném azért, hogy egy kétélű lehetőségnek bizonyult csupán, nem csodaszernek. Mit tudunk elérni most? Adómérséklést már nem, mert bejöttek az új törvényi tényállások. Biztonságot már nem, mert az új jogszabályok és szankciók ismeretében magas lett a kockázat. Diszkréciót már nem, mert egyre szélesebb körben működik EU-n belül és kívül a nemzetközi adóügyi együttműködési és információs rendszer. Bürokrácia mentességet már nem, mert terjedelmes nyilvántartási és dokumentációs kötelezettségek keletkeztek. Rugalmasságot már nem, mert masszív rendszerek jöttek létre. Infrastruktúrát már nem, mert a banki kapcsolatok szinte mindenhol nyomon követhetők. Tehát: az offshore 2010-től már nem jó megoldás a különböző adóterhek csökkentésére. 2005-ig tűrték, majd 2009-ig támogatták, mostantól pedig tiltják.

Akkor mit tudunk tenni? Két út áll előttünk, amelyek közül az első szinte járhatatlan. 1. Abban bízunk, hogy az eltitkolt jövedelmekre, vagyonokra nem derül fény, aztán majd sok év múlva csak elévül valahogy. 2. A törvényi előírások minden lehetséges pontjának megfelelő, legális, de mégis kedvezőbb megoldást keresünk és mentesülünk a kockázatok alól. Én ez utóbbit támogatom, és ebben tudok segíteni. Nem szabad támadási felületet hagyni a félmegoldásokkal az adóhatóságok részére.
Mi áll a háttérben? Az offshore cég nem jogi fogalom, csupán az üzleti életben és a médiában elterjedt szóhasználat. Gyakorlati értelmét talán úgy lehetne kifejezni, hogy ez egy Magyarországról irányított külföldi, úgynevezett adóparadicsomban (tax heaven) bejegyzett vállalkozás, ahol lényegesen alacsonyabbak az adók, mint idehaza. Na most, ez általánosan elterjedt eljárássá vált pár év alatt, amely rendkívül káros a magyar költségvetés szempontjából. A tevékenység alapvető oka sokszor a túladóztatás volt.

Megemlítenék néhány bírósági és törvényi tényállást az adóoptimalizálás és az adóelkerülés-adócsalás határának meghatározásához.
1. „Minden embernek jogában áll az ügyeit úgy intézni, hogy a fennálló törvények alapján kevesebb adót kelljen fizetnie, mintha ezt leleményesen nem tenné.”
2. „Önmagában a valódi előny megszerzésére törekvés nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlásba.”
3. „Nem jogszabályellenes, ha szerződés eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül egy vállalkozás.”
Azonban az Alkotmánybíróság határozata alapján: ha egy szerződés, ügylet célja kizárólag adóelőny elérése, mely más tényleges gazdasági előnnyel nem párosul, akkor az egy büntetendő tevékenység. „Rendeltetés ellenes joggyakorlásnak minősítik a törvények azt az esetet, amikor kizárólag vagy döntően a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás, és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár a cél.”

Mik az általános offshore veszélyek, amelyek szóba jöhetnek a vállalkozásnál? Joggal való visszaélés, nem rendeltetésszerű joggyakorlás, ügyletek tényleges tartalma szerinti elbírálás, kapcsolt vállalkozási viszony vizsgálata (elszámolóár szabályozás, független felek közötti elvárások), limitált állapotváltoztatási lehetőségek, örökös emberi tudat (bár van, aki nyugodtan alszik), irányítási lehetőség kézből történő kicsúszása. Egyértelmű, hogy elrejtett vagyon képződik, amely vagyonosodási vizsgálatnál forráshiány címen előkerül. A másik kérdés, hogy az elrejtett vagyonról kinek, mennyit mondhat a tulajdonos. Ha megemlíti a feleségének, az a baj, ha nem említi meg, akkor egy tragédia esetén az egész család tönkremegy, mert bár tudják, hogy van pénz, csak azt nem, hogy hol.

Nézzük a konkrét veszélyeket!

Magyar adóhatósági ellenőrzés. Azonnal vizsgálják, hogy hol van az üzletvezetés, döntéshozatal, döntés előkészítés helye, kik irányítanak, kik rendelkeznek a bankszámla felett, kik a jogosultak, megvan-e a kellő, adott gazdasági tevékenységhez méretezett üzleti infrastruktúra, van-e és mi a gazdasági cél, hogyan épül fel a tényleges tulajdonosi háttér, a névleges tulajdonosok mögötti tér.
Az innovatív és tehetségesebb adóellenőrök nyilvános, közhiteles, interneten azonnal hozzáférhető információk alapján kérnek egy cégkivonatot, ahol látszik az offshore tulajdonos cég. Aztán kérnek a cégbíróságtól egy cégmásolatot, ahol látszik, hogy pár évvel ezelőtt a jelenlegi magyar ügyvezető és felesége voltak a tulajdonosok, akik egy egyszerű üzletrész adásvétellel vagy kedvezményezett részesedéscserével adómentesen és jövedelemszerzés nélkül általában ingyen és bérmentve átadták a százmilliós nagyságú vállalkozás tulajdonosi jogait az offshore cégnek. Letöltik az előző évi beszámolókat, a mérlegből és eredménykimutatásból azonnal látszik, hogy volt az anya-leányvállalat irányelvnek megfelelő adómentes osztalékfizetés, mindezt összevetik a 29-es társasági és egyéb rendelkezésre álló adóbevallások adataival, megvan a foglalkoztatottság. Már nézik is a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásait. Majd bekérik a céges és privát bankszámlák kivonatait, az APEH-hez csatolt egykori illetékhivatal nyilvántartásait, a fúzióra készülő VPOP adatait. Már csak a pecsétet kell rányomni az APEH határozatokra, ahol a céget és a vagyonosodott tulajdonosokat adóhiány, adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezik, továbbá kezdeményezik a Btk. tényállásai alapján a büntetőeljárások megindítását. Ezt ugye senki nem akarja átélni?!

Illegális ügyletnek minősül többek között a fiktív költség beszámlázása, nem valós gazdasági eseményt tükröző számla befogadása, színlelt áron kötött ügyletek, tartozás fedezetének elvonása, korrupciós pénz megőrzése, jövedelem felvétele adófizetés nélkül. Legális ügylet például az osztalékfizetés, az ingatlan vásárlás, újrabefektetés más vállalkozásba, üzletrészvásárlás, részesedéscsere, tőzsdei ügyletek, életvitel, de ezek mind „látszanak”, tehát nem lehet eltitkolni vagy illegális forrásból finanszírozni.

Számomra rengeteg erkölcsi és etikai aggályt is felvet az offshore problémakör. Adócsalásról, törvénybe és jó erkölcsbe ütközésről beszélünk, károkat szenved az államkassza, általános offshore ellenes hangulat van, szemben áll egymással az anonimitás és a transzparencia (átláthatóság), nem alakul ki vagy megszűnik a biztonságérzet, bujkálni, rejtőzködni kell. Büntetőjogi következmények vannak, perelhetővé válik minden (Btk., Ptk.), és nem segít az „azt hittem, hogy…” stratégia sem, mert a jogszabályok kétértelműségéből és rejtett tartalmából fakadó téves jogszabály értelmezésre való hivatkozás semmis egy bírósági tárgyaláson.

Mindamellett, hogy adóelőnyökkel járhat egy offshore, azért számos költséggel, milliós terhekkel kell számolni a létrehozáskor és a fenntartáskor is. Aki nem tudná, 1-6 millió forintba kerül az alapítás, az alapító okirat, névleges alapítók, tisztviselők és tulajdonosok biztosítása, meghatalmazások, illetékek, szárazbélyegző, nyomtatványok, jótállási nyilatkozat (goodstanding), kötelezettségvállalás (deed of trust), hitelesítések (apostille), közvetítői munkadíj, első éves illetékek és adók, bankszámla-nyitás, ügyvédi munkadíj, fordítás, magyar vállalkozás társasági szerződésének módosítása, illetékek, szerződések, ügyvéd, adótanácsadó. Aztán évi 1-2 millió forint a fenntartás: átalányadó éves díja, bankszámlák fenntartása, könyvvizsgálat, hitelesítés, cégpapírok megújítása, közjegyző, meghatalmazások, mérleg elfogadás, taggyűlés, határozatok, felhatalmazások, magyar ügyvéd, kézbesítési megbízott, dokumentumok elkészítése, postaköltség, adótanácsadó. Banki problémák is lehetnek: váltási veszteség, utalások, anonim pénzfelvét, pénzmosás elleni törekvések, bank elutasítás, privát bankárok, magas letét, feketelisták, tényleges tulajdonosi nyilatkozat külföldön és itthon, fedezet stb. Tehát, ez sem fenékig tejfel azért.

Ennek ellenére nézzük, hogy milyen gyakorlati megoldásokkal találkozhatunk.

1. Beszámlázás: Egy magyar Kft. befogad egy számlát egy offshore cégtől valamilyen színlelt szerződés (jogdíj, védjegy, bérlet, kamat, szolgáltatás, tanácsadás stb.) alapján, mely hatására a magyar Kft. társasági adó fizetési kötelezettsége csökken. Természetesen, az offshore államban a számlán szereplő, átutalt bevétel nem vagy minimálisan adózik. Az eredmény adócsökkenés a törvények megkerülésével, amikor is a teljesítés, a piaci érték és a gazdasági cél igazolhatatlan.

2. Zsebpénz: Egy magyar Kft. tulajdonosa a magyar magánszemélyek helyett egy ciprusi cég, annak tulajdonosa egy seychelles-szigeteki cég, a bankszámlát Svájcban vezetik, amihez tartozik egy bankkártya, amivel itthon bármelyik ATM-ből lehet pénzt felvenni. A magyar Kft. társasági adófizetés utáni eredménye osztalékként kiutalásra kerül Ciprusra, onnan Svájcba, majd a pénzt az eredeti magyar magánszemélyek költik el a bankkártya segítségével (szerencsésebb esetben nem látható vagyontárgyakra). Ez pedig így jövedelem felvét osztalékadó fizetése nélkül.

A fent bemutatott legegyszerűbb két gyakorlati megoldás 2009. december 31-ig működőképes volt. 2010-től azonban új adófizetési tényállások kerültek bevezetésre az ellenőrzött külföldi társaságokra. Első esetben, a kettős adóztatási egyezménnyel nem rendelkező külföldi állam vállalkozása, szervezete által a magyar társasági adó törvény hatálya alá tartozó vállalkozás részére jogdíj, kamat, szolgáltatás, tanácsadás, PR, ügynöki tevékenység után kibocsátott számla értékéből 30 százalékot azonnal direktben az APEH részére kell utalni, és a számlaérték mindössze 70 százaléka kerülhet kifizetésre az offshore bankszámlájára. A második esetben a külföldre kifizetett osztalék után a tényleges tulajdonos magyar magánszemélyeknek 40,64 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik. A tételes törvényi háttér a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben és egyéb jogszabályokban, valamint az APEH ellenőrzött külföldi társaságokról kiadott tájékoztatójában található meg.

Alacsony adókulcsú államnak minősül egy korábbi PM rendelet alapján: Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, a Bahama-szigetek, Bahrein, Barbados, Belize, Bermuda, a Cook-szigetek, Costa Rica, a Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), az Egyesült Arab Emirátusok, Dominika, Gibraltár, Grenada, a Holland Antillák, Hong Kong, a Kajmán-szigetek, Libéria, Liechtenstein, a Marshall-szigetek, a Maldív-szigetek, a Man-sziget, Mauritius, Montserrat, Monaco, Nauru, Niue, Nyugat-Szamoa, Panama, a Salamon-szigetek, San Marino, St. Kitts és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és a Grenadines, a Seychelle-szigetek, Tonga, Turks és Caicos, Vanuatu, a Virgin-szigetek (brit), a Virgin-szigetek (USA). Az ilyen offshore területeken lévő cégekkel fennálló kapcsolatok 2010-től nagyon veszélyesek.

Fentieken kívül a hatályos törvények szerint egy külföldi vállalkozás akkor minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha: magyar adóügyi illetőségű magánszemély tényleges tulajdonosa van, ÉS a magyar társasági adó kulcs 2/3-át (12,67 százalék) nem éri el a külföldi vállalkozás államában hatályos társasági adókulcs, VAGY a külföldi vállalkozás pozitív eredménye ellenére adóalapja nulla vagy negatív, VAGY a társasági adó mértéke megfelelő, de mégsem kell fizetnie. Ellenőrzött külföldi társaság továbbá minden olyan társaság, amely külföldi, és bevétele (eredménye) többsége Magyarországról származik (pl. kamat, osztalék). Azon külföldi társaság is, amely székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, vagy az OECD tagállamában, vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak van hatályos kettős adóztatást elkerülő egyezménye, ellenőrzött külföldi társaságnak minősül akkor, ha nem bír valódi gazdasági jelenléttel a székhelyének, illetve illetőségének államában (tehát az adott államban).

A valódi gazdasági jelenlét akkor megállapítható, ha a külföldi társaság az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásaival együttesen termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységet, és saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal folytat, és az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát. A valódi gazdasági jelenlét fennállását viszont az adózónak kell bizonyítania. Van néhány fontos, adóhatóság által részletezett szabály is. A külföldi társaságra és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásokra együtt kell vizsgálni a feltételek fennállását. Saját eszköznek a társaság könyveiben kimutatott eszközök számítanak, így ide tartozik a társaság tulajdonában lévő, vagy a társaság által pénzügyi lízingbe vett eszköz, de nem számít saját eszköznek a társaság által bérelt eszköz. A munkavállalókat a felsorolt tevékenységek keretén belül kell munkaviszonyban foglalkoztatni, ezért nem elégséges, ha a társaság csak könyvelőt vagy más adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat. A valós gazdasági jelenlétnek nem csupán formai, a tevékenység jellegére, eszközök és foglalkoztatottak meglétére vonatkozó feltételei, hanem a tevékenység végzésének minden körülménye és a valós gazdasági jelenlétet befolyásoló minden releváns tény és adat vizsgálandó. Befolyásolhatja a valós gazdasági jelenlét fennálltát és bizonyíthatóságát például a külföldi társaság üzleti döntéseit ténylegesen és bizonyíthatóan meghozó személyek köre és az irányítás és döntéshozatal fizikai helye, a társaság dokumentumainak elérhetősége, könyvvezetésének helyszíne, bankszámláinak és azok feletti rendelkezésnek fizikai helye. Mindezen körülmények összességének megítélése és bizonyítása, mint mondtam, elsődlegesen az adózó feladata.

Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. Az itt meghatározott egyéb jövedelem, mint összevonandó jövedelem, adóköteles. Vagyis: 40,64 százaléknyi adó terheli az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredményét, ha a bevétele (eredménye) min. 50 százaléka közvetlenül vagy közvetve Magyarországról származott. A gyakorlatban tehát az összes olyan jövedelmet ez az adó terheli, amelyet a külföldi (offshore) cég számlájára átutaltak, vagy eredményében elszámoltak. Ha a külföldi cégtől ténylegesen bevallott osztalék kerül kifizetésre a magánszemélynek, az 25 százalék osztalékadóval jár, ekkor viszont nem volt értelme az offshore megoldásnak.
Tehát akinek offshore cége van, azonnal lépnie kell. Az eltitkolt jövedelmekre eddig nem mindig derült fény, mert a törvényi kiskapuk lehetővé tették a megoldást. A kiskapu 2010-től bezárult. Az offshore cégekkel való kapcsolatokat meg kell szüntetni. Megfelelő szakértelem, kompetencia és gyakorlat birtokában, Dr. Gaal Alexander nemzetközi könyvvizsgálóval, adótanácsadóval és szintén neves kollégáimmal együtt támogatjuk az adóoptimalizálást, és segítünk abban, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelve, mostantól idehaza érjünk el legalább ugyanakkora adómegtakarítást, mint amit az offshore cégen keresztül elérhettek az érintettek.

Új megoldást tudunk mutatni azok részére, akik külföldi cégekkel rendelkeznek. Ilyen esetben szükség van a cégstruktúra átalakítására, az új szabályozással összhangban. Ráadásul a legtöbb esetben tudunk olyan megoldást, amely még előnyösebb, mert nem csak osztalékadót, hanem rengeteg társasági adót is lehet spórolni. A legegyszerűbb megoldás, ha az érintett magánszemély és cége nem esik bele az ellenőrzött külföldi társaság fogalmába, mert ekkor nem kell személyi jövedelemadót sem fizetni. A kitűzött cél, a magyar törvényekkel összhangban, az arányos és tudatos közteherviselés jegyében, újfajta, legális adóoptimalizálási tevékenység végzése. Meg kell szüntetni a külföldi offshore cégekkel való kapcsolatokat, vissza kell rendezni a tényleges tulajdonosi szerkezetet (magyar magánszemély tulajdonosi kört). Így megtakaríthatjuk a közvetítő cégekre és az offshore megoldásra folyamatosan felmerülő költségeket is. Ami nagyon fontos: a „kinti” jövedelmet transzferáljuk, hazahozzuk, mert hallani, hogy kormányzati oldalról erős nyomás van az offshore-lovagokkal való leszámolásra.

Hogyan tudunk segíteni, ha offshore cége van valakinek? Különféle új adótervezési technikák segítségével a céges- és magánvagyont optimalizáljuk, csökkentjük a 2010. adóév adóterheit, vissza nem térítendő állami támogatásból befektetünk, alacsony költséggel magánvagyonná konvertáljuk a céges nyereséget, megtakarítjuk a bérek járulékos költségeinek nagy részét, céges nyugdíjrendszert építünk fel úgy, hogy akár nem is kerül semmibe, motiválni és megtartani tudjuk a legjobb dolgozókat bármely cégnél, megelőzzük és elkerüljük a privát és céges öröklési vitákat és illetékfizetési kötelezettségeket, megduplázzuk a cégtulajdonosok vagyonát tőkebefektetés és kockázat nélkül, hosszú távú pénzügyi stratégiát alakítunk ki. Mindezt úgy, hogy a magyar adórendszer keretein belül maradunk, 100 százalékban legális megoldásokat használunk törvényi garanciával, nem okozunk deficitet az államkasszának, mindenki jól jár rövid és hosszú távon is. A fenti előnyök akkor élvezhetők leginkább, ha magyar magánszemélyek magyar cégei eredményesen működnek, vagy magas az árbevétel, vagy magas a nyereség, vagy magasak a bérek, vagy ha általában van osztalékfizetés.
Akkor is érdemes velünk kapcsolatba lépni, ha az operatív munka elvonja a cégvezető figyelmét a stratégiai tervekről, ha minden eredményt visszaforgatnak a cégbe, vagy éppen felélik a teljes nyereséget, vagyis ha csökken a vagyon és nem szerkezetileg változik, ha nem termelő eszközökre vesznek igénybe hiteleket, ha nincs szétválasztva a céges és magán pénztárca, ha nincsen kiszállási stratégia és/vagy nem tudják el/átadni a céget, ha túl sok adót fizetnek vagy a törvényesség határán egyensúlyoznak, vagy éppen a fenti offshore ügyleteket alkalmazzák.

A hazai adózási környezet ugyan kedvezően alakul a cégek szempontjából, de miért érnénk be ennyivel. A társasági adó mértéke idén 300, jövőre feltételek nélkül 500 millió forint adóalapig 10 százalékra csökkent, ingatlanok visszterhes vagyonszerzése utáni illeték 4 százalék lett, jövő évtől megkezdődik az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó rendszer kialakítása. Adótervezésre és a jogszabálykövető magatartáshoz szükséges információkra, pénzügyi tanácsra viszont még ezután is szüksége lesz minden gazdálkodónak. A fiskális és monetáris környezet ugyanis jelenleg még nem kedvező, a hitelforrások szűkek, a banki finanszírozás a fedezetek miatt nehézkes, a vállalati nyereségek és értékek csökkentek, a deviza-árfolyamok erősen kilengenek.

Megkeresés esetén adótanácsadó kollégáimmal a bizalmas céges információk, a vállalkozások egyedi struktúrái és a tulajdonosok érdekében személyesen ismertetjük az adótervek konkrét lépéseit. A megoldást eddig kb. 2.500 kis- és középvállalkozásnál, valamint kb. 150 nagy multi vállalkozásnál vezettük be tanácsadóként az elmúlt két évben Magyarországon. Várom jelentkezését, akár ügyfelem, akár munkatársam kíván lenni!

Kárpáti András
ügyvezető igazgató, adószakértő, egyetemi szakközgazdász, adótanácsadó

Forrás: Önadózó >>

2010.08.26.

Hirdessen itt!

  • Könyvelés, teljes körű ügyintézésel
    Vállaljuk kft., Bt., Egyesület, Egyéni vállalkozó könyvelését!
    Könyvelés, már 4.000,- Ft -tól!
    Enter Könyvelőiroda >>

  • Az érme csodálatos ajándék és befektetési lehetőség!
    Gondoltál már arra, hogy milyen szép ajándék az érme?
    Szeretnél meglepetést szerezni szeretteidnek, amire életük végéig emlékeznek?
    Születésnapra, névnapra, Valentin napra, házassági évfordulóra, karácsonyra, egyéb eseményekre.
    Ajándékozd meg egy csodálatos érmével!
    Érme megjelenés >>

  • Linkweb - Linkgyűjtemény
    Mutassa be honlapját, szolgáltatását, tevékenységét portálunkon!
    A Linkweb dinamikusan fejlődő portál!
    Linkweb >>

  • Bélyeg a legszebb ajándék!
    Gondoltál már arra, hogy milyen szép ajándék a bélyeg?
    Szeretnél meglepetést szerezni szeretteidnek, amire életük végéig emlékeznek?
    Ajándékozd meg egy csodálatos bélyeggyűjteménnyel!
    Filatelia Portál >>>